„Az a modern ház, aminek lapos teteje van és rikító kék vagy zöld a színe, stílusa Bauhaus, berendezése csőbútor, beépített fürdőkáddal és kaktuszvirággal.” Becz Jenő kritikus 1936-os, találó összefoglalója az a sztereotípia, ami a Bauhaus említésekor egy átlagember eszébe jut. Bár sokan a Bauhaus-t egy jellegzetes stílusként emlegetik, valójában a modernista mozgalom része volt az iskola.
Ismerjük meg bővebben ezt a mai napig meghatározó korszakot!
A weimari Bauhaus Universität főlépcsőháza Rodin Eva-jával.
Mi a Bauhaus?
Elsőként fontos tisztázni, hogy a Bauhaus nem egy stílusirányzat. Az iskolának már a korai, 1920-as években azzal kellett szembenéznie, hogy Bauhaust széles körben stílusként kezdték emlegetni, tévesen. A Bauhaus valójában egy sokkal átfogóbb, az 1920-as évektől az 1970-es évekig tartó jelenség, amely a modernista mozgalom része volt. Gyakran halljuk a kifejezést, hogy „Bauhaus-stílusú ház” – ez azonban helytelen, mert szigorú értelemben azt nevezhetjük Bauhaus-háznak, amelynek tervezője a Bauhausban tanult. Bauhaus-házak helyett a modernista épület a pontosabb kifejezés.
Az 1919-ben, Weimarban alapított iskolában számos kiváló építészt és iparművészt tanított, tanult, és alkotott. A Bauhaus egy nyitott szellemiségű iskola volt, amely alapvetően szemléletmódot kívánt tanítani: egy probléma vagy feladat újszerű, komplex megközelítését, amelyet aztán építészek és iparművészek alkalmaztak munkájuk során.
A modern mozgalom hívei szerte a világban a 20. századi élet kereteit adó újfajta épületeket kívántak tervezni, amelyeket gyakran aszimmetria, lazán szerkesztett alaprajz, egyszerű mértani idomokból (kocka, hasáb, félhenger) komponált épülettömegek, vas vagy vasbeton vázszerkezet jellemez, illetve nagy ablakok, amelyek beengedik a napfényt.
A művészeti iskola épülete Weimarban.
Hogyan alakult ki? Kiknek a nevéhez fűződik?
A Bauhaus egy 1919-ben Weimarban alapított, később Dessauban, majd 1933-ig Berlinben működő művészeti és designiskola volt. Teljes német neve: Staatliche Bauhaus, azaz „Állami Építő Ház”. A Bauhaus korszakalkotó iskolának számított: szemléletmódja a funkcionalitást, az életminőség javítását helyezte előtérbe. Az iskolában logikusan felépített tanterv mentén tanulhattak a hallgatók, és emellett a Bauhaus nagy újítása a különböző műfajok közötti átjárás volt, ezáltal a hallgatók számos területen kipróbálhatták magukat, mielőtt eldöntötték, hogy mire szakosodjanak. Az elmélet és gyakorlat együttesen jelen volt a tantervben, és emellett a tanár-diák viszony is egészen más volt itt, mint egy hagyományos oktatási intézményben: itt közvetlen, gyakran baráti viszonyban álltak egymással. A Bauhaus alapítója és első igazgatója, az építész Walter Gropius nyitott volt a kreatív emberekre, bárhonnan is jöttek, és ha úgy látta jónak, teret adott nekik a tanításban is. Az első ott tanuló magyarok hívták a többieket, akik aztán szintén továbbadták a hírt, hogy működik Weimarban, majd Dessauban egy nyitott szellemű művészeti iskola. Gropius 1923-ban meghívta a tanári karba az általa igen tehetségesnek tartott Moholy-Nagy Lászlót, majd 1925-ben a korábban a Bauhausban végzett Breuer Marcellt. Az iskola sikerességének egyik kulcsa Gropius azon tulajdonsága volt, hogy rendkívül jó érzékkel választotta meg a kollégákat. Oktatott többek között még az orosz Vaszilij Kandinszkij, a svájci Paul Klee, a német Ludwig Mies van der Rohe, és az osztrák Herbert Bayeris.
A Bauhaus hamar jól csengő márkanévvé vált, szinonimájaként az egyszerű formáknak és színeknek, a purista és funkcionalista hozzáállásnak. Az építészetben, belsőépítészetben, formatervezésben, de még a tervezőgrafika esetében is egyértelmű jelzővé vált a „bauhaus” kifejezés.
Milyen művészeti ágakban volt jelen és mi jellemzi a Bauhaust?
A Bauhaus szellemiséget szinte bármelyik művészeti ágban megtalálhatjuk. Elég, ha csak végignézünk az egykori Bauhaus iskola tanári karán: a festőművészettől a textiltervezésen át a fotóművészetig minden művészeti ág helyet kapott. Az oktatásban is nagy hangsúlyt fektettek az ipar és művészet együttes jelenlétére: a már megszokott oktatási alapok mellett a művészet, építészet, ipari formatervezés és tipográfia egyes elemeit is beépítették a tervezési és gyártási folyamatba, a műhelyi gyakorlatok pedig iparművész és képzőművész felügyeletével zajlottak, így biztosítva a művészi formaalkotás és a gyakorlati megvalósítás együttes jelenlétét. Mindezek mellett a Bauhaus soha nem tévesztette szem elől legfőbb küldetését: olyan tárgyakat, épületeket, belső tereket tervezni, amelyek javítják az életminőséget, funkcionálisak, egyszerűek és közben esztétikusak is.
Hogyan jelenik meg a Bauhaus a lakberendezésben / belsőépítészetben?
Mindenekelőtt a forma, a felhasznált anyagok, a funkció, és a szerkezetek kialakítása vált fontossá az iskola szemléletében. Ennek következtében mind a tervezett bútorokban, mind a belső terekben és épületekben az egyszerű geometriai síkok dominálnak. A tervezők gyakran a gyáripar által előállított alapanyagokat használták fel, mert ezek nagy mennyiségben rendelkezésre álltak a szériagyártáshoz. A színek tekintetében visszafogottság jellemző, a természetes színek, például barna, szürke a leggyakoribbak. A piros és fekete szín is előfordul a tárgyakon, ami remekül ellensúlyozza a neutrális színeket és szögletes formákat.
Számos, a modernista korban tervezett tárgy valóságos design ikonná avanzsálódott mára; gondoljunk csak például Mies van der Rohe híres Barcelona székére. Amennyiben a minimalista és funkcionalista lakberendezés hívei vagyunk, és pénztárcánk engedi, érdemes beszerezni egy-egy ebből a korszakból származó darabot, mert ezek remek stílust és karaktert fognak kölcsönözni bármilyen helyiségnek – arról nem is beszélve, hogy egy eredeti 20. századi tárgy valóságos műemléknek számít.
Barcelona szék, Knoll
Milyen neves magyar alakjai vannak a Bauhausnak?
Az iskola, amely forradalmasította a művészet és az ipar viszonyát, mindössze 14 évig működött, a művészetekre és a társadalomra gyakorolt hatása azonban a mai napig felbecsülhetetlen. A Bauhaus történetében számos magyar művész bukkant fel. A teljesség igénye nélkül most a három legismertebb művészt említjük meg. Breuer Marcell, világhírű építész és formatervező – aki bútoraival egyike volt azoknak, akik kikövezték az utat az 50-es 60-as évek stílusos minimalizmusa felé – az asztalosműhelyben kezdte diákéveit a Bauhausban, majd később maga is tanított az iskolában. Berger Otti, a Vörösmartról származó textilművész szintén a Bauhaus „saját nevelésű” diákjából lett tanár. Munkássága során páratlanul szép textileket tervezett, amelyek fontos kiegészítői voltak a egyszerű formákból álló modernista belső tereknek. Moholy-Nagy Lászlót elsősorban fotogramjairól és kísérleti filmjeiről ismerjük – 1923-ban Walter Gropius őt kérte fel a távozó Johannes Itten helyére a Bauhaus oktatói közé. Bár az ottani oktatók között neve számított, mégis a Bauhaus eszmeiségének egyik legfontosabb alakjává vált. A fémműhely művészeti vezetésén és a bevezető kurzusokon kívül a Bauhausban grafikai mappák megalkotásával, az új, korszerű Bauhaus-tipográfia megtervezésével, a Bauhaus-könyvek sorozatának megszerkesztésével is foglalkozott.
Hogyan jelenik meg a Bauhaus Magyarországon az építészetben, a művészetben?
Arról, hogy van-e vagy volt-e Magyarországon Bauhaus-építészet, megoszlanak a vélemények. Vannak művészettörténészek, akik számára egyértelmű, mások szerint itthon inkább Bauhaus-építészekről kellene beszélnünk, mintsem Bauhaus-építészetről. Akárhogy is, kétségtelen, hogy Budapesten könnyű fellelni olyan épületeket, amelyek magukon viselik a 20. századi modernizmus jegyeit. De ha ragaszkodunk ahhoz a kijelentéshez, hogy Bauhaus háznak csak azt nevezhetjük, amelynek tervezője az említett iskolában tanult, akkor jelentősen leszűkülnek a találatok. Nézzünk két példát, amelyekre nyugodtan mondhatjuk, hogy ízig-vérig Bauhaus szellemiségben épültek.
A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a legismertebb budapesti Bauhaus-örökségünk. 1931-ben épült Budapest II. kerületében. Valóban kísérlet volt ez a lakótelep, a cél pedig, hogy korszerű, nem túl nagy családi házak épüljenek a megszokottnál kisebb telkekre. Az utcakép ugyan egységes, a házak hasonlóak, mégis változatos a lakótelep összképe.
A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep
Egy újabb jó példa Hofstätter Béla és Domány Ferenc munkája, a Dunapark-ház. 1935-36-ban épült, akkor, amikor Újlipótváros gyors ütemben terjeszkedett és egymás után jelentek meg a modern, nagyvárosi életre tervezett modernista lakóházak. A bérház lépcsőházai is lenyűgözőek!
Térjünk most át a formatervezésre, és ezzel kanyarodjunk is vissza Breuer Marcellhez. A modernista formatervezés egyik ikonja Breuer 1925-ben tervezett Vaszilij-széke. A folyamatos vonal érzékeltetése a szerkezetben, a tárgy mobilitása és kényelmessége a Bauhaus legkedveltebb szobaberendezésévé tette ezeket a bútorokat. Ez a csővázas bútor kiváló példája a tömeggyártás és a művészi érték összeegyeztethetőségének, amely a Bauhaus iskola egyik alap ideológiája volt. Mi sem bizonyítja jobban, azt, hogy valódi ikon vált ebből a darabból, mint az, hogy az amerikai Knoll design márka megvette a jogait, és újra gyártásba helyezte – darabját 2893 dollárért (859.000 Ft) vásárolhatják meg a Bauhaus formavilág szerelmesei.
Breuer Marcell és az 1925-ben tervezett Vaszilij-széke.
Berger Otti szintén felejthetetlen alakja volt a Bauhausnak. A Bauhaus-házak és bútorok, akármilyen szépek is, ahhoz, hogy, otthonosak és derűt sugárzók legyenek, kellettek a változatos szépségű textíliák is. Berger Otti diákból vált tanárrá a weimari iskolában – pályafutása 1930-tól folyamatosan felfelé ívelt, igazán beteljesülni azonban nem tudott. Az iskola 1933-as bezáratása után élt Zürichben, Manchesterben, Londonban, majd hazatért szülővárosába Vörösmartra beteg édesanyját ápolni. 1944-ben deportálták Auschwichba, ahonnan már soha nem tért haza.
Berger Otti textíliája, 1939.
2019-ben volt 100 éves a Bauhaus, hogyan ünnepelt a világ?
2019-ben szerte a világon ünnepelték a Bauhaus alapításának centenáriumát. Weimarban és Dessauban új múzeumok nyíltak, a Bauhaus Imaginista kiállítás-sorozat az iskola hatását térképezi fel Kínában, Japánban, Brazíliában és Moszkvában. Budapesten a Budapest100 ehhez az ünnepléshez kapcsolódott, ahol vezetett sétákon fedezhették fel az érdeklődők a főváros modern építészeti értékeit. Emellett számos budapesti múzeum és galéria készült kiállításokkal, emlékezve a Bauhaus napjainkig tartó jelentőségére.
FAQ
Mi a Bauhaus?
A Bauhaus egy 1919-ben Weimarban alapított, és Dessauban, majd Berlinben egészen 1933-ig működő művészeti és designiskola volt. Teljes német neve: Staatliche Bauhaus, azaz „Állami Építő Ház”. Bár sokan stílusként emlegetik, a Bauhaus valójában a modernista mozgalom egyik legismertebb iskolája volt, amely egy újfajta szemléletmóddal képviselte a modernizmust.
Mi jellemzi a Bauhaust?
A Bauhaus szemléletének egyik alappillére az ipar és művészet együttműködése. Az iskolát különlegessé tette az az újfajta szemléletmód, amelyben átjárást biztosítottak a diákoknak különböző szakok között, ezzel kipróbálva magukat többféle műfajban. Formavilágára az egyszerű, többnyire sík formák jellemzőek. Előtérbe került a funkcionalitás mind a formatervezésben, mind az építészetben.
Milyen jeles magyar alakjai vannak a stílusnak?
A három legismertebb magyar alakja Moholy-Nagy László fotóművész, Breuer Marcell formatervező és Berger Otti textiltervező. Mind a hárman tanítottak is az iskolában.
