Mónika szinte teljesen szabad kezet kapott ennek a budai villának a tervezésekor, mert az egyetlen korlátot a vizes kiállások jelentették. Ennek a szabadságnak, valamint a tulajdonosokkal ápolt jó kapcsolatnak köszönhetően időtálló, kényelmes otthon született, ahol az egymásba fűzött lakótér-funkciók között szabad az átlátás és az átjárás, a nappali tér pedig a budai hegyekre tájolt. A konyha-étkező, valamint az exkluzív nappali között csupán egy áttört térelválasztó-médiaszekrény képez optikai határt, ami tovább emeli a nagyvonalúság érzetét. Az étkezőből falsíkba záródó tapétaajtón keresztül lehet átsétálni a lakosztályba. A lakás ékköve a luxusérzetet keltő fürdőszoba, amely a hálóból és a gardróbból is megközelíthető. A bejárattal szemben napfényes dolgozó- és “zenszoba” található.
Az orientális jegyekkel és art deco-t idéző részletekkel fűszerezett látványvilágot a nemes alapanyagok, művészien megtervezett és kivitelezett belsőépítészeti elemek, a sokat utazó tulajdonosokkal együtt kiválasztott dísztárgyak, képek, selyem és bársony párnák gazdagítják.
Mónika sajátos kézjegye és tervezői filozófiája az enteriőrök stílusán és legapróbb részletein, a berendezés elemein is visszaköszön, szinte az összes tároló- és ülőbútor a tervei szerint készült.