A belsőépítészet és lakberendezés fogalma gyakran összemosódik a köztudatban. Az emberek nagy része egyáltalán nem tesz különbséget a két szakma között, holott azok alapjában véve más tudást és kompetenciát igényelnek. Tisztázzuk mit jelent a fogalom – írásunkból kiderül, pontosan mit csinál egy belsőépítész.
Tegyük fel, hogy épül a házunk – egy Budapesttől néhány kilométerre található településen vagyunk, és alakul álmaink otthona. Ebben a kezdeti fázisban tekintsük úgy a házat, mint egy váz – éppen a belsőépítésszel egyeztetünk, akivel kisebb módosításokat végzünk a korábban elkészült belsőépítészeti terven. Igen, a belsőépítész az, aki megtölti funkcióval a „vázat”, vagyis a rendelkezésre álló x négyzetméterből kialakítja a szobák, folyosók helyét, méretét, alakját és egyéb tereket, ha szükséges. Falakat, szerkezeteket mozgat, funkciókat ad a térnek, megtölti fénnyel azokat.
A belsőépítészet egy komoly, építészeti alapismereteket igénylő munka, amelyhez a hazai-és nemzetközi design és építészeti trendek naprakész ismerete is szükséges. Az ideális belsőépítész tudja, hogy honnan és mennyiért lehet beszerezni a különböző termékeket: lámpákat, kanapékat, tapétákat, szanitereket, és egészen biztosan van kontaktja egy jó asztaloshoz is.
A jó kommunikációs készség is elengedhetetlen, fontos, hogy könnyen megtalálja a hangot az emberekkel, a megrendelőtől kezdve a kőművesig. A lakások és házak mellett a belsőépítészek éttermek, kávézók, szállodák, üzletek enteriőrjét álmodják meg, egyszóval kikerülhetetlen szereplők, ha bármiféle építésről, vagy átalakításról van szó, de hatáskörük csakis a belső terekre koncentrálódik.
Gyakran feltett kérdés, hogy létezik-e „modern belsőépítészet”? Nincsen erre általános érvényű válasz, de annyi biztos, a belsőépítészet alapjai, amelyek funkciókról, élhetőségről szólnak, általános érvényűek, tehát nem igazán változnak az évek alatt.
Néhány kisebb változást említhetünk, mint például a nagy, nyitott terek megjelenése a lakóépületekben és irodákban. Vegyük példának egy nagypolgári lakás felosztását, amelyet manapság gyakran előszeretettel alakítanak át: egybenyitnak szobákat, a kis, külön helyiségben található konyhát átviszik a nappaliba, „amerikai konyhás” nappalivá alakítva azt, a megüresedett, egykori konyha helyiségéből pedig plusz szoba lesz.
Az irodákban is hódít a „co-working” stílusú megoldás, amelyben megszüntetik a dobozszerű felosztást, létrehozva egy közös, óriási teret. A régi gyárépületekben kialakított, úgynevezett „loft” lakások is a legtrendibbek közé tartoznak óriási központi terükkel és több méteres belmagasságukkal.
Napjaink belsőépítészetében a tér lett a modern luxus egyik megtestesítője.
A belsőépítészetben olyan értelemben nem beszélhetünk stílusokról, mint a lakberendezésben.
A belsőépítészeti alapszabályok többnyire ugyanazokon az alapokon működnek változatlanul évszázadok óta. Egy kényelmes lakás megtervezésében ma is ugyan azok az alapelvek érvényesülnek, mint ötven évvel ezelőtt.
Kultúránként azonban rengeteg belsőépítészeti variáns létezik: gondoljunk csak egy tágas amerikai lakás enteriőrjére, és egy japán házbelsőre – olyan princípiumok mentén építik otthonaikat a különböző kultúrák, amelyek sok esetben gyökeresen eltérőek, hiszen az ott élő emberekhez és életstílusukhoz alkalmazkodik.
Összegezve az eddigieket, ha a lakásunk berendezésében, annak saját ízlésünkre szabásában, esetleg apróbb, szerkezetet nem érintő változásokban van szükségünk segítségre, akkor lakberendezőt hívunk. Amint viszont tereket szeretnénk átalakítani, új funkciókkal felruházni, belsőépítészt kell felkeresnünk.
Egy lakberendező, ha nem rendelkezik belsőépítész végzettséggel is, semmikképp sem végezhet bontási vagy építési feladatokat. Ellenben egy belsőépítész, aki a lakberendezés területén kellő tudást, szépérzéket és tapasztalatot birtokol, elláthatja ezt a feladatot.
De nem véletlen, hogy két külön szakmaként tartjuk ezeket: óriási tudást és szakértelmet kívánnak, és ritka, hogy egy ember eleget tudjon tenni minden pontnak.
Gyakori megoldás, hogy egy lakberendezési, vagy építészeti stúdión belül mindkét szakma képviselője dolgozik, így ki tudják egészíteni egymást a megrendelői igények teljesítésében.
Mit jelent a belsőépítészet?
A belsőépítészeti tervezés lényege a rendelkezésre álló tér kialakítása, a megrendelő igényeinek, szokásainak és ízlésének megfelelően. A tervező rendelkezik építészeti szaktudással, az építészeti és statikai előírásokkal tisztában van.
Mi a különbség a belsőépítészet és a lakberendezés között?
A belsőépítészet főként szerkezetet, konstrukciót érintő feladatokra fókuszál, falakat szerkezeteket mozgat, funkciót ad a térnek. Egy lakberendezési tervezés során a helyiségek dekorálása, berendezése és a tér formákkal és textúrákkal való kitöltése a fő feladat.
Melyek a legnépszerűbb belsőépítészeti stílusok?
A belsőépítészetben nincsenek hagyományos értelemben vett stílusok. A belsőépítészet alapszabályokra épül, melyek szinte változatlanok maradtak az elmúlt évszázadokban. A belsőépítészetben az eltéréseket a kultúrák különbségei adják.
